A koronavírus miatti uniós válságkezelési csomagról eddig kiszivárgott információk afelé mutatnak, hogy Magyarország akár három területen is a folyamatok relatív vesztesévé válhat – rajzolódik ki a Bruxinfo háttérinformációk alapján született összefoglalójából.
Az Európai Uniónak már az idei második félévben, nem pedig decemberben kell elkezdenie a koronavírus válság miatti helyreállítási stratégiát működtetni, mert a helyzet akut – mondta el a szerda este megjelent Le Echos interjúban Paolo Gentiloni uniós biztos (fenti képünkön).
Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a három, közel 900 millió euró (kb. 320 milliárd Ft) összköltségvetésű magyar támogatási intézkedést, amelyek a koronavírus-járvány közepette hivatottak támogatni a magyar gazdaságot és akár 5000 cégnek is segítséget nyújthatnak. A három program keretében az állami támogatás közvetlen támogatások, hitelgaranciák, valamint kedvezményes hitelkamatlábak formájában valósul meg. Ez a hír azt követően érkezett, hogy tegnap a Bizottság szintén jóváhagyta azt az 550 milliárd forintos magyar állami támogatási programot, amely a vállalkozások működőtőke- és beruházási szükségleteire vonatkozott.
Kifejezetten nagy jelentőségű üzenetet mondott a szövetségi parlamentben (Bundestag) a ma délutáni EU-csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében Angela Merkel német kancellár, ugyanis azt mondta: összeurópai léptékű gazdaságösztönző program szükséges a koronavírus-járvány ellensúlyozására, amelyet Németországnak azzal is támogatnia kell, hogy átmenetileg jelentősen növeli befizetéseit az Európai Unió (EU) költségvetésébe.
Április 23-án az Európai Unió állam- és kormányfői a koronavírus okozta gazdasági válság kezeléséről tanácskoznak. A megbeszélés jelentősége messze túlmutat a pénzügyeken. Biztosan nagyon kemény vita lesz. A sajtó horror-szcenáriókkal lesz tele. Brüsszeli szokás szerint mégis az lenne a meglepetés, ha ezen a csúcson megoldás születne. Pedig sürgős, az egész EU jövője szempontjából döntő fontosságú kérdések kerülnek terítékre. Ráadásul, olyan javaslatokat is megvitatnak, amelyek alapvetően új irányt adhatnak az európai integrációnak, a gazdasági és monetáris uniónak – és persze döntően befolyásolhatják Magyarország jövőjét is. Az alábbiakban Heil Péter fejlesztéspolitikai szakértő véleménycikkét közöljük.
„Negyvenkettedik nap. Az Európai Tanács elnökével egyeztettem a válságkezelésről és az uniós költségvetésről” – ezt a rövid hírt közölte saját Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök a holnapi kulcsfontosságú EU-csúcs előtt, majd az alábbi fényképet hozta nyilvánosságra.
Orbán Viktor miniszterelnök telefonon tárgyalt Sir Suma Chakrabartival, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökével kedd délután - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Másik európai uniós tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismerésére vonatkozó új szabályok léptek érvénybe, amelyek gyorsabbá, egyszerűbbé és könnyebbé teszik a vállalatok, különösen a kis- és középvállalatok (kkv) számára, hogy termékeiket Európában értékesítsék - közölte az Európai Bizottság hétfőn.
Miután a tagállamok kérték, kidolgozott egy egységes iránymutatást az Európai Bizottság arra, hogy hogyan lenne célszerű a koronavírus válság során hozott korlátozó intézkedéseket feloldani, milyen szempontokat kell hozzá mérlegelni és hogyan lenne célszerű benne haladni. A fő üzenet az, hogy az ilyen lépéseket csak fokozatosan és a tagállamok között lehetőleg összehangoltan kell megtenni és a normalizálódás egyik alapfeltétele a nagy volumenű szűrőtesztelési kapacitás megléte – foglalja össze a Bruxinfo.
Bár az IMF első embere is nyilvánosan javasolta, hogy kérjék a britek az idén év végén lejáró átmeneti időszak kinyújtását az EU-tól, a brit kormányfő szóvivője szerint nem fogják ezt megtenni.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az egységes uniós osztályozási rendszert, amelynek segítségével a vállalkozások és a befektetők egyértelműen meghatározhatják, hogy mely gazdasági tevékenységek minősülnek környezeti szempontból fenntarthatónak. Így az új osztályozási rendszer ösztönzi a fenntartható növekedésbe való magánberuházást, és hozzájárul a klímasemleges gazdaság megvalósulásához – olvasható az Európai Tanács közleményében.
"Már így is rossz, ne rontsuk tovább a helyzetet" – lényegében ezzel indokolta a BBC ma reggeli adásában Krisztalina Georgieva IMF-vezér azt, hogy miért kellene kérnie a briteknek a Brexit elhalasztását jövő január elsejéről egy későbbi időpontra.
Az előleg visszafizetési szabály változtatása és a gyorsított támogatás kiutalás összesen mintegy 515 milliárd forintnyi többletlikviditást jelent a magyar költségvetés számára, ami könnyíti a koronavírus-válság elleni küzdelem finanszírozását – hangsúlyozza ma kiadott tájékoztatójában az Európai Bizottság. Mindezt a magyar költségvetési mozgásteret több százmilliárd forinttal tovább növeli az a brüsszeli javaslat is, hogy a 2020/21-es pénzügyi évben az eddigi 85%-ról 100%-ra emelkedjen az uniós társfinanszírozási ráta, azaz a magyar állami költségvetésnek ne kelljen nemzeti önrészt fizetnie az itthoni új fejlesztéseknél. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az EU a 2014-2020-as ciklusra Magyarországnak járó 25 milliárd eurónyi strukturális és beruházási alapbeli támogatást megemelte volna, azaz nincs plusz támogatás, de ezt nem is teheti meg, hiszen egyhangú tagállami jóváhagyást igényelne. Ezzel együtt is nagyon jól jön most a bajban az a gyors és sok százmilliárd forintban mérhető likviditási segítség, amit "Brüsszel" minden rendelkezésére álló eszköz mozgósításával nyújt Magyarországnak.
Máris kiutalta az Európai Bizottság annak a 608 millió eurónyi likviditási segítségnek a második felét, amelyről a koronavírus elleni küzdelem jegyében március közepén tájékoztatta a testület a magyar hatóságokat – derül ki a Portfolio friss számításaiból. Az összeg 109-110 milliárd forint attól függően, hogy az elmúlt napok nagy árfolyam kilengései mellett milyen átváltási árfolyamon kell számítani a brüsszeli átutalást.
Egyre közelebb kerülnek az eurózóna pénzügyminiszterei ahhoz, hogy megállapodjanak a valutaövezet közös mentőalapjáról a koronavírus-járvány kezelése érdekében – tudta meg a CNBC. A lap forrásai szerint ettől még továbbra is tervben van a „koronakötvények” ötlete, a most alakuló mentőalap ezen felül jelentene megoldást.
Egy 1500-1600 milliárd eurós keretösszegű, azaz az összeurópai GDP 10%-át elérő gigantikus mentőprogramban gondolkodik az Európai Bizottság két uniós biztosa, akik a hétvégén több európai lapban is levezették ennek kereteit.
A második világháború utáni nyugat-európai újjáépítést szolgáló Marshall-tervhez hasonló nagyszabású gazdaságfejlesztési program szükséges a koronavírus-járvány miatt válságba süllyedt Európai Unió (EU) megerősítéséhez - írta az Európai Bizottság elnöke a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban. Ursula von der Leyen vendégkommentárja alapján az elképzelés mindenekelőtt a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló közös költségvetés újratervezését jelenti.
Az elmúlt hetek fenekestül felforgatták világunkat. Egy örökkévalósággal ezelőttinek tűnnek azok az idők, amikor mindenki ment a napi dolgára. Mostanra azonban az olvasók közül néhányaknál tünetek jelentkeznek, sokan ismernek betegeket, és mindannyian aggódunk szeretteinkért.
Az elmúlt napok egyik kiemelt belpolitikai vitatémája az, hogy vajon az Európai Unió nyújt-e valós segítséget Magyarországnak a koronavírus okozta válság kezelésére. A Fidesz politikusai ezt vehemensen tagadják. Az Európai Bizottság (EB) 2000 milliárd forintos támogatásról beszél, és hivatalos levélben kérte a magyar kormány felelős minisztereit, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Bizottság szakszolgálataival, hogy megbeszéljék a részleteket.
Az Európai Unió 100 milliárd eurót biztosít a munkahelyek és vállalkozások fenntartása érdekében, a támogatást a tagállamok kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönök formájában vehetik igénybe.
Először érkezett hivatalos megerősítés.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
